Egy cég eladása hosszú, embert próbáló folyamat. Egy ilyen tranzakció legalább egy, másfél évig tart onnantól kezdve, hogy aktívan elkezdtünk vele foglalkozni. Az ezt megelőző szervezetfejlesztési, operációs és jogi felkészülés pedig a cégeladási folyamat előtt évekkel el kell hogy kezdődjön.
Hogy a résztvevők egy átfogó képet kapjanak arról, hogy miket kell előre átgondolni, Kristóf előadását is két részre, az egyéni megfontolásokra és a folyamattal kapcsolatos, hosszú időt igénylő felkészülési kérdésre bontotta.
Egyebek között szó esett gyakorlati példák mellett:
- A cégeladási folyamatot megelőzően fontos átgondolni az eladási story-t, az cégértékesítés mögötti valódi és hiteles motivációt, hiszen ezt a befektetők alaposan meg fogják kapargatni. Ha a történet sántít, és valójában mondjuk azért akarunk megszabadulni a cégtől, mert tudjuk, hogy az iparág hosszú távon veszteségesebb lesz, akkor ez a hosszú cégeladási folyamat során ki fog derülni.
- Ugyanígy, bár nem tankönyvi példák, fontosak a kockázatok ismerete és a benyomások. A befektetőknek általában nagyon szimpatikus az, ha az eladó transzparensen kommunikálja, hogy mik a lehetséges iparági és céges kockázatok.
- Fontos az elvárások kezelése is: egy irreális cégérték már az első találkozó után elijesztheti a befektetőket, és a két fél csak egymás idejét fogjuk vesztegetni.
- A cégben rejlő valós teljesítmény eladás előtti kihozatala is fontos teendő a tranzakciós folyamatot megelőzően.
Azok számára, akikben még nem fogalmazódott meg konkrét cégeladási szándék, a jogi, adózási és struktúrálási folyamatokat érdemes átgondolni. Bár ezek sok időt igényelnek, cégeladási motiváció nélkül is érdemes a folyamatokat elkezdeni.
Csővári István, a Csővári Ügyvédi Iroda alapítója a holding struktúra kialakításáról és ennek vagyonvédelmi és cégeladáskor adózási előnyeiről beszélt.
Ha az operatív cég több pénzt termel, mint ami a tulajdonosok megélhetéséhez szükséges, akkor egy ilyen holding struktúra kialakítása már abszolút javasolt, a létrehozási és fenntartási költsége pedig minimális ugyanakkor hatalmas nyugalmat adhat a tulajdonosoknak.
A működésből felhalmozódó eredmény komoly vagyoni érték, amit nem érdemes az operációkból adódó céges kockázatokkal egy szinten tartani. Ha egy egyszerű Kft.-t az operatív társaság és a tulajdonosok közé beiktatunk, akkor osztalékként az eredmény szabadon, adókötelezettség nélkül tud a holding cégbe áramolni.
István többször hangsúlyozta, hogy ennek a cégnek semmi más feladata nem lehet, minthogy üzletrészt birtokol, hiszen ha itt mondjuk szerződéseket kötünk, akkor újra megjelennek a kockázatok. Egy ilyen struktúra cégeladáskor is komoly adó előnyöket hordoz magával. Ha az operatív társaság üzletrészét bejelentett részesedésként legalább 1 évig birtokolja a holding cég, akkor az értékesítésén elért árfolyamnyereség adómentessé válik. Ez tetemes adómegtakarítást jelent cégeladáskor, hiszen egy üzletrész esetében az adóalap a jegyzett tőke (sokszor 3 millió forint) és az eladási ár különbsége.
A két előadást egy kötetlen kérdezz-felelek beszélgetés követett, mely során a résztvevők még többet megtudhattak a cégeladási folyamatról és ennek adózási, jogi vonzatairól.
A pozitív visszajelzések és a nagy érdeklődésre való tekintettel tavasszal újabb MVÜK Café tervezünk tartani. Ha ötlete, esetleg csatlakozna rá, írjon nekünk, hogy időben értesíteni tudjuk az időpontról.
