Ma Magyarországon a 400 ezer működő vállalatból 145 ezer érintett a generációváltásban. A felmérések szerint a cégek egyharmadában megoldják az utódlást, de érdemes a másik oldalról is megközelíteni a kérdést: a vállalkozások kétharmadában, eltérő okok miatt, nem sikerül a családi generációváltás. Ebben az esetben a vállalkozás fennmaradása, jövője érdekében a céget értékesíteni kell.
Napjainkban különösen izgalmas a vezetők körében az utódlás vagy eladás kérdésfelvetése, mert a rendszerváltást, illetve az EU-csatlakozást követően megszületett családi vállalkozások már 20–34 éve léteznek, és az akkor 30–40 éves alapító-tulajdonosok vagy most érik el a nyugdíjkorhatárt, vagy már betöltötték 65. évüket, és tudják, érzik, hogy át kellene adni a stafétabotot. Vagy az utódoknak, vagy a menedzsmentnek. Esetleg az exiten kell elgondolkozniuk. A BDO Corporate Finance a generációváltásról felméréseket, elemzéseket is végzett.
A cégutódlás, cégeladás hosszú folyamat
E felmérésekről, elemzésekről Boldis Zoltán és Szabó Zsolt igazgatók előadást is tartottak április 15-én, az Economx által szervezett Business Talks ’24 elnevezésű, egész napos konferencián, a Magyar Zene Házában. Három szekcióban ötvennél több meghívott szakember, vállalkozó, befektető tartott előadást, vett részt pódium-, illetve kerekasztalbeszélgetéseken, és érdeklődő hallgatóság figyelte szavaikat.
Amikor Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding Nyrt. vezérigazgatója előadása elején arra kérte a közönségét, tegyék fel a kezüket, akik kis- és közepes vállalkozások képviseletében vannak jelen, a többség jelentkezett. Vagyis nemcsak az előadók, hanem a tartalomra kíváncsi hallgatók-nézők is bizonyos értelemben szakértőként, szakavatottként vettek részt a konferencián, akik olyan ismeretek megszerzéséért érkeztek, melyeket munkájuk, netán cégutódlási vagy -eladási folyamatuk során hasznosítani tudnak.
Valóban helyes szó a folyamat, hiszen, ahogy a BDO Corporate Finance igazgatóinak előadásából is kiderült, a családon belüli vagy azon kívüli cégátadás nem egy pillanatnyi szituáció. Arra fel kell készülni, majd azt szisztematikusan végre kell hajtani. A vállalat fenntarthatóságának egyik legfontosabb feltétele a felkészülés az átadásra, és annak gyakorlati megvalósítása – hangsúlyozták az előadók.
Melyik opció a legelőnyösebb?
Maga a folyamat pedig minimum öt lépésre tagolható. Egyrészt fel kell ismerni, mikor jön el a generációváltás, majd már a folyamat részeként, a lehetséges opciókat elemezni kell. Ugyanis többféle létezik, a családi tulajdonlástól a teljes kiszállásig, az exitig. Először is el kell dönteni, hogy melyik a vállalkozás számára az optimális, a legelőnyösebb, illetve egyáltalán melyik lehetőség áll fenn. Ennek megfelelően kell felkészülni, stratégiát alkotni – és azt következetesen végre kell hajtani. S ez a legnehezebb feladat – fogalmaztak az előadók. Ráadásul a folyamat időigényes is: a tapasztalatok szerint egytől öt évig terjedő időszak lehet.
Generációváltás: fókuszban a kkv-k
Magyarországon a generációváltás elsősorban a kkv-kat érinti, melyek egy generációváltás okozta természetes lassulást nehezebben élnek túl egy tőkével ellátott társaságnál. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sok esetben mindenről a tulajdonos-cégvezető dönt. A szervezet nincs felkészítve önálló működésre, tehát egy utódláskor a szervezetet fel kell készíteni egy másfajta cégirányításra. Az önállótlanságnak és az egyszemélyi vezetésnek ez lehet a hátránya. Így egy váltás során a második generációnak ezt előbb fel kell ismernie, illetve át kell alakítania a szervezetet.
Ráadásul a generációváltásnak van egy érzelmi oldala is, hiszen az alapító nagyon tud kötődni a vállalkozásához. Emellett persze a vállalkozás is kötődik a vezetőhöz. Az irányító kilépése a komoly problémákat is okozhat a működésben, melyeket tanácsos elkerülni.
Teendők exit esetén
Ha az alapító-tulajdonos, és a család úgy dönt, hogy értékesíteni kívánja a vállalkozást, először meg kell határozni a cég értékét, majd a társaságot is fel kell készíteni az értékesítésre. E kettő együtt akár egy évet is igénybe vehet. Az értékesítési stratégia kialakítása is egy hat hónapos folyamat lehet. Ebbe beletartozik az új tulajdonosi struktúra kialakítása, a kulcsszereplők bevonása. Elsődleges szempont a transzparencia kialakítása – figyelmeztettek az előadók. Ezt követően következhet a tárgyalások megkezdése az exithez: átvilágítással, tőkeoptimalizációval.
Mekkora az esély az eladásra?
S hogy van-e számottevő érdeklődés az eladásra kínált magyarországi kkv-k iránt? Látnak-e potenciált a hazai kkv-kban a kockázatitőke-társaságok? Oszkó Péter erre előadásában és egy kerekasztalbeszélgetés résztvevőjeként is, határozott igennel felelt. Mint említette, amikor kollégáival cégeket hasonlítanak össze, azt vizsgálják meg, hogy egy vállalkozás adott összegből mennyi értéket állít elő. A magyar vállalatoknál, a külföldi cégekkel összehasonlítva ez az érték ugyan elég szerény, de hozampotenciál mégis magas. A hazai kis és közepes kapitalizációjú cégek papírjaiból összeállított index, a BUMIX 2023-ban több mint 45 százalékos növekedést ért el! Ez még a BUX-index csaknem 40 százalékos éves növekedését is lekörözte.
Ingujjtól ingujjig
A világ 32 nyelvén létezik egy mondás: ingujjtól ingujjig, három generáció alatt.
Ezt már Kürti Tamás – a KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. alelnöke, a KÜRT Akadémia Zrt. tulajdonos-intézményvezetője, egyben a Family Business Network Hungary alelnöke – mondta eladásában. Ő nagy személyes és szakmai tapasztalatokkal rendelkezik a családi generációváltás folyamatában. Részben maga is részt vett a KÜRT vállalkozás tulajdonosi és vezetői pozíciójának megöröklésében édesapjától és nagybátyjától, részben maga is olyan szervezetet alapított, és olyan nemzetközi hálózatban tevékenykedik, melynek célja az utódlásmenedzsment. Az említett mondás azt fejezi ki, hogy egy cégben van ott van az alapító generáció. Az alapító egy szuperhős, aki érti, miként kell előállítani a terméket, érti a piacot, és tudja, miként épül fel a vállalkozása. A második generáció tagjai látták, átélték azt az elképesztő erőfeszítést, mellyel az alapító létrehozta a családi vállalkozást. A harmadik generáció pedig már beleszületik a jóba, már nem látta a küzdelmeket, csak a nagy vállalat, a kiépült nagy rendszer van szemük előtt, a részletek szinte ismeretlenek előttük.
A sikeresek
A konferenciára a kockázatitőke-befektetők, bankárok, a családi generációváltás szakértői, kutatói mellett meghívottként eljöttek olyan utódok is, aki sikerrel vették át szüleik, nagyszüleik vállalkozását, és annak örömeiről és nehézségeiről meséltek. Így Lévai Bálint, a BioTechUSA-Group vezérigazgató-tulajdonosa, a Béres Gyógyszergyár Zrt. képviseletében Béres Marcell alelnök, Balogh Levente cégtulajdonos-befektető a Szentkirályi Magyarország Kft.-től, Fazekas Bálint, a Vöröskő Kft. (Euronics HU) tulajdonosa, Fülöp Gábor, az Agrosprint Zrt. igazgatósági tagja. Az ő, és családjuk sikeres példáiból sokat tanulhatott a hallgatóság.
