EBITDA, a cégérték „mértékegysége”
Hogyan látható a tiszta eredmény?
- tulajdonos fizetése, vagy annak hiánya;
- családtagok juttatása;
- kiadások vagy bevételek, amelyek nem piaci alapon működnek;
- igénybe vett szolgáltatások, amelyek nem a normál üzletmenethez köthetők;
- egyszeri tételek, amelyek a jövőben nem várhatók (pl. ügyvédi díjak, iroda átépítés, stb.) Miután kiszámoltuk az EBITDA-t, meg kell találni hozzá a megfelelő szorzószámot, amelynek meghatározására nincs egzakt válasz.
Milyen szorzószámot használjunk a cég értékének meghatározásához?
Az EBITDA-szorzó sehol sincs számszerűsítve, vannak azonban biztos kiindulópontok, amelyek minimalizálhatják a tévedést. Legjobb, ha mindenekelőtt az iparági átlagot vesszük figyelembe. Következő lépésként érdemes megnézni, hogy az eladni kívánt vállalkozáshoz hasonló cégek milyen áron – hányszoros EBITDA-szorzóval – keltek el. A hazai kis- és középvállalkozások tranzakció során (2023-ban) többnyire a négyszeres-hatszoros szorzóval számolnak.
Az EBITDA-szorzók sávot jelölnek, de ezen belül is lehet még pontosítani. A konkrét értékmeghatározás olyan további tényezőktől függhet, mint például
- éves növekedés és nyereséghányad a versenytársakhoz képest;
- a tulajdonostól független menedzsment;
- a bejelentett munkavállalók száma és törvényes működés;
- a visszatérő és egyszeri árbevétel aránya;
- a vevői és szállítói kitettség, valamint koncentráció;
- az eszközök állapota.
Amennyiben sikerült megtalálni a megfelelő szorzószámot, akkor nincs más hátra, mint a vállalkozás valós EBITDA-ját megszorozni vele. Ez így kapott eredmény lesz a cégérték alapja. Ezt már csak az úgynevezett működő tőkén felüli tételekkel kell kiigazítani, amelynek nemsokára egy teljes blogot fogunk szánni.
Cégérték számítás a gyakorlatban
Az egyszerűség kedvéért érdemes a fenti folyamatot egy gyakorlati példán megvilágítani. Tegyük fel, hogy gyártással foglalkozó vállalkozása 100 millió forint üzemi eredményt termel, és 20 millió forint az amortizáció. Ez egy 120 milliós EBITDA-t jelent. Következő lépésben sor kerül a korrekcióra. Ha az ügyvezető fizetése évente négymillió forint, de az eladás után piaci alapon 14 millió forint éves fizetésért lehetne új ügyvezetőt felvenni, akkor a kettő különbözetével korrigálni kell:
- üzemi eredmény: +100 millió forint;
- értékcsökkenés: +20 millió forint;
- ügyvezetői fizetés kiigazítás: ‒10 millió forint.
Normalizált EBITDA = 110 millió forint.
Ha egy hozzá hasonló cég átlagosan 4–6-szoros EBITDA szorzóval kél el, akkor a cégérték:
- normalizált EBITDA: 110 millió forint
- cégérték alsó határa: x 4 = 440 millió forint
- cégérték felső határa: x 6 = 660 millió forint.
Vagyis a tranzakció 440–660 millió forint közötti áron lesz reális.
A számítás végén ezt még szükséges korrigálni a hitelekkel és a nettó forgótőke állománnyal is.
Mit tegyen akkor, ha nem elégedett az így kapott cégértékkel? Blogunkon hamarosan megmutatjuk, mivel növelheti cége értékét.
Ha szakértőkre bízná az értékesítési folyamatot, és professzionális cégérték számítást venne igénybe, lépjen velünk kapcsolatba!